Jött az érzés,
Mint fagyhalál, hírtelen…
Jött, de el kell kergetnem!
Senki nem látja könnyem,
Senki nem lát gyengének engem!
Gyöngéden átölel, simogat hiányod,
Érzékien elringat memorizált illatod…
Kést döf belém a szerelem,
Minden reggelen,
Mikor rájövök: Nem vagy velem!
Elvérzek,
Mind hiába… Szeretlek!
Az érzelem életben tart,
Gúnyosan nevet, magának akart,
Mindig, ezért fáj,
Elvette szívedet Tőlem,
Másnak adta, tévedtem…
Álomnak hitt életemnek vége,
Te tetted, Te balga remete!
Egyszer felébredek újra,
Tudom, itt leszem velem,
Karodat szorosan ölelem.
Ki vagy Te, hogy játszol Velem?
Neked nem elég,
Ha egyszer megette a Kedvesem?
Játssz csak, Élet, Sors, Szerelem…
A játéknak nincs vége,
Most kezdődik,
Most amikor újjá születik,
A lángoló érzelem,
De hidd el nemcsak bennem…
A sípszó utáni üzenet:
Szeress újra, szeress engem!
A sípszó utáni üzenet
2011.08.16. 23:02
Címkék: vers
2 komment
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Gigi14 (törölt) 2011.08.17. 00:50:53
Z0lEE 2011.08.17. 11:01:40
Ezek a sorok az enyémek, én írtam őket, és ha nem tetszenek, az nem baj, de ne állíts valótlant.
Köszönöm! Zolee