Egy szenvedélybeteg elme,
Ki nevetve,
Mint betege
Egy kórnak,
Merengve gondolok Rád,
Hűvös éjszakákon át.
Felforgattál,
Holmi őszi szél,
Mikor elmentél,
S eszedbe jutottam,
S jutok minduntalan.
Drog vagy,
Egy szenvedély,
Mely bennem él,
Lappang,
S csak remél
A testem,
Remél a lelkem,
Hogy kielégül,
Kóros szenvedélye leépül.
Hogyan mondjam, hogy szeress,
Hogy Te is újra nevess?
Kell!
Kellesz!
Mert minden nap elvesz
Egy emléket tőlem,
S nem marad semmi belőlem!
Kell, hogy apadjon,
S minden szavam,
Gondolatom igaznak hasson!
Kell egy csók,
Egy apró bók,
Mit már kaptam,
De nem elég…
Több kell már,
Mint pár kósza, elfeledett emlék!
Ugyan mit is remélnék?
Már több vagy,
Egy eleven emlékkép!
Eleven emlékkép
2011.12.23. 19:55
Címkék: vers
Szólj hozzá!
Gyilkosság
2011.12.06. 19:47
Most vagyok valaki,
Valaki, aki rég nem voltam,
Akkor holtan,
Róttam,
S halkan,
Hódoltam, kinek tudtam.
Élek, vagyok, életet hagyok,
S szürke árnyékot,
Egy tündéri világot…
Képeket látok,
De váltok, a jelenre,
Elmebeteg egy elme,
Nevet,
S szeret,
Mikor gyűlöl,
Amikor bömböl,
Vagy embert öl.
Persze képletben,
Egy patinás vaskeretben.
Most álmodom,
Mint Te egykoron,
Hegyeket,
Fénylő kelyheket…
De nem…
Boldog perceket nem…
Már szinte elfeledtem.
Az árnyék követ,
S elkövet egy néma gyilkosságot
Ellenem…
Címkék: vers
2 komment · 2 trackback
Pánik
2011.12.02. 15:39
Kiadó a szív…
Szép, takaros,
A kilátás másodlagos.
S jön a nagy Ő,
Bár agyŐ,
Vagy agyonlő,
Ha a bérlő,
Képtelen,
Fizetés-képtelen.
Holmi szívtörő,
Másnak talán,
Jó albérlő.
Kinek, mi a nyerő.
Vagy talán Ő,
Szeme sarkából figyel,
Lakik, él, szeret,
De egyszer elfeledtelek.
Lakott, élt, szeretett,
De Ő,
Egy megnyerő
Haszonleső.
Pánikban a főbérlő…
Válság, ide vagy oda,
Kell egy bérlő,
Ide ’s tova!
Ki lakik, él, szeret
S bérét időben,
A kiadással egy időben
Fizeti meg.
Pánikban a főbérlő,
A lakása nem kelendő!