Széles a skála,
Egy életre gyártva.
Fut a szalag,
A gép rohan,
Mind valós életre fogan.
Mégis szül egy álmot,
Egy szürreális,
Életidegen világot.
Test és szellem,
Ég és föld,
Eltúlzott formát ölt.
Jönnek - mennek a darabok,
Mindből csupán harapok,
Egy darabja,
Egy apró csavarja
Az egésznek,
A tucatnyi életidegen emberségnek.
Tömeggyártmány,
Kacat,
S mindnek szabad akaratot,
Érzelmeket adtak.
Téboly egy gyár!
Utópikus adomány
Egy ép darab,
Elképzelhetetlen pillanat
Pár azonos gondolat,
A közös akarat.
Hiba a rendszerben,
Hiba az egész
Túlmotorizált egyetemben!
Feedek
- RSS 2.0
bejegyzések, kommentek - Atom
bejegyzések, kommentek
