Az élet egy végeláthatatlan játék,
S Te döntöd el, mire vágyik a szív,
Mely irányít, s elkábít, de dönts,
Hisz lehet az víg, komikus vagy dráma,
Döntsd el mire vágyik szíved világa.
Az élet egy végeláthatatlan csoda,
Mely mindenhol ott jár-kel,
Csak hinni kell, s bízni a jóban,
Így megtalálod a csodát, a szépet
Talán minden szörnyű gondban.
Az élet egy végeláthatatlan harc,
Mi eltántorít, vagy beskatulyáz,
De ne hagyd magad, állj fel bátran,
Van aki segít, ne keseredj el,
Van ki fogja kezed, s soha nem engedi el.
Az élet egy végeláthatatlan merengés,
Hisz töprengünk a nyitján, mi is ez,
Miért élünk s mit tegyünk, csak kérdezünk,
Ahelyett, hogy élvezzük a szépségét;
Az életünk édes gyümölcsét.
Éld hát az életed, hisz végeláthatatlan
Érzések birtokában lehetsz, ha szeretsz,
De véges, így tedd meg bármi is az,
Mitől szebb lehet, csak cselekedj,
Bárhogy is irányítja kis szíved!
