Sikítozó fények, azt hiszem, félek,
Az utcán egyedül.
Senki nem fogja kezem,
Sietek, megállít egy villamos,
Autók eveznek az úton, nem bírom.
Idegen emberek, Budapest,
Én valóban szeretlek?
Idegen vagy Te is nekem,
Nem ezt várom, nem ezt akarom,
A fények tompák, a járdák
Kurtán, képtelen folytatódnak,
Labirintus ez a szívemhez.
Egy ölelés kell, ringatás, tedd meg!
Fények, villamosok, autók, néma emberek
Hozzátok tartozom, mégis elbújok.
Boldog lehetek Veled újra, mint rég,
Mint gyermekkoromban?
Újra fények sikolya,
Autók megállíthatatlan csikorgása…
