Elvesztem, Te megfogtad a kezem,
Éreztem s érzem a mai napig;
Igen az a szerelem.
De jöttek a gondok, szörnyű árnyak ezek,
Szívek csatája a miénk, de győzünk,
Tudom, mit kell tennem.
Küzdök Érted, mert megéri a cél.
Kiállok Érted, mert Te jelented az életemet,
Támogatlak, bármerre sodródsz,
Mert Szeretlek!
Segíts nekem, adj támaszt,
Mert Nélküled elbukom, a sír lesz az otthonom,
Csendes kietlen sírhalom.
Egyetlen vágyam a gyönyörű nézésed,
Mellyel zavarba ejtesz,
Mellyel bármit elérhetsz.
Hozzunk helyre mindent!
Leszek gyerek, egy izgága kiskölyök,
Elfelejtem a terhet, lemondok róluk.
Érted megteszem, hisz tudod;
Te jelented az életem,
S ezt soha el nem felejtem!
Csak Te
2010.11.27. 18:23
Címkék: vers
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://z0lee.blog.hu/api/trackback/id/tr62477298
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.