Torzult világban, megannyi kátyúban
Kiútért kutatsz, lopsz, csalsz,
Egy apró fényért, egy vigaszért matatsz.
Mámoros, alkoholba fojtott esték,
Kábítószerekkel roncsolt elmék,
Mi van Veletek emberek?
Mit tettetek?
Szétnézek a Földön, hányingert keltetek,
Menekülök, szeparált kis világ fogadj örökbe,
Nem teszek semmit, kezemet ölembe fektetem,
Ez kell nekem, hisz;
Szavaim halk morajlások, mint apró tengeri hullámok,
Ide elsöprő ár kell, egy özönvíz, szédítő áramlások!
Jöjjetek emberek, a hullámot Ti ébresztitek,
Hisz „szőlőszemek” vagyunk, egy üveg bornyi nem elég,
Még egy üveggel kaphatnék?
Száraz a torok, az enyém már biztosan,
Egy pohár borral újra dalra lobban!
Feedek
- RSS 2.0
bejegyzések, kommentek - Atom
bejegyzések, kommentek
