Egy börtön rabja vagyok,
Füstösek a rácsok,
A kulcsot elásták dilinyós nyakiglábok.
Szokások, tudatos öngyilkolás ez,
Ennek rabja vagyok, ez kötelez.
Kell az érzés,
Kell a sekélyes szemfényvesztés.
Nem elég a szerelem,
Miért töltöm mással az életem?
Ha ott van velem,
Miért töltöm tovább a leletem?
Sírhalom a bizonyíték,
Nem egy, több ezer emlék.
Ha boldog vagyok igazán,
Ha nekem elég, miért kell a hiány,
A vágy egy szál cigaretta után…
Feedek
- RSS 2.0
bejegyzések, kommentek - Atom
bejegyzések, kommentek
