Egy kép, egy álom,
Vége, hisz nincs mára értelme.
Kódtöredék, egy megfejtetlen
Emlék, egy kellék,
Egy mesés ajándék.
Magad voltál, magadnak akartál,
De múlt egy idő, relatív,
Jött egy idő, múlt s jövő,
Egy-egy rossz szerető…
Egy kép, egy álom,
Egy elme,
Minek véges a türelme,
Hisz elment igazán az esze.
Pánik!
Csupán ennyi látszik.
Egy kép, egy álom...
2013.03.30. 00:20
Címkék: vers
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.