Gratulálok, megtetted,
Legyőzted ellenfeled, Te nyertél,
Most tiéd a diadal, az ismertség,
A fény, a csillogás, de vajon én?
Legyőztél, reménytelen csata,
Nagy dicsőség, megkaptad,
Mit szíved, minden porcikád akart;
A porba, a magányba taszítottál,
S még várnál? Mondd mit tegyek?
Erőm nincs, semmit nem teszek.
Csak várok, egyedül gubbasztok,
Mint bábjában a hernyó,
Hogy pillangó legyen, raboskodok.
De ha szabadulok, Te lekötöd szárnyam,
S elásod vágyam egy gödör mélyére,
Így ennek soha nem lesz vége,
Csak ha végleg feladom.
Segíts, miként tegyem, hogy vessek véget?
Elveszett életem, nincs egy árva reményem.
Bocsájts meg nagy világ, ki óvtál,
S most csalódtál, de várj,
Óh, mégse, tűnj el, hagyj,
Így lesz a legjobb, már végleg végem van.
