Mélyen gondolataimban kutatok,
Nézem rövidke életem apró tetteit,
Nézem rövidke életem nagy hibáit.
Volt sok, mind jelentéktelen tévedés,
Csak egy jelenbeli félrelépés.
De most tán egy barátot elvesztve,
Keresem a választ a kérdésemre:
Szeret még vagy végleg vége?
Én voltam, ki Őt csak úgy félretette.
A hiba óriási, nem csak egy apró tévedés,
Most mit tegyek, van e reménykedés?
Csak megtépett szívem igazolja;
Belátom bűnöm, én tévedtem,
Bocsájts meg most nekem!
Fontos vagy nekem, de döntöttem,
Egy egyszerű megoldást kerestem,
Bár egyszerű volt, de súlya nehéz,
Ezért fáj most, a bánat emészt.
Egy könnycsepp kevés, hogy felejts,
Hisz fontos volt, tudom jól,
Ezért is ülök csak szótlanul merengve,
A választ keresve, s nézem a cseppeket,
Melyek akár az enyémek is lehetnek.
