Kettős kis világ - ez járt nekem;
A való élet és a szerelem. -
Mit titkolok, mit csak elrejtek,
Úgy ahogy egy hasztalan tárgyat
A fiókba elteszek.
Szívem meghasad, mert hazudok,
Meddig bírja? –Nem tudom, csak várok,
Egy tökéletes pillanat mámorára,
Mi csak elkábítja szívem és tönkreteszi lelkem.
Ez igazi, jól tudom, maga a valóság,
Nem csak képzelgés, ez túl szép,
Ezért is oly nehéz.
Ne játssz velem, mert meghalok,
Szívem apró darabokra hull,
Akkor vége, nincs többé, nem lesz nekem
Mire eddig vártam;
Te és a titkolt szerelem.
