Egyszerűen boldog, miért nem vagyok?
Csak egy percre, most míg nincs velem,
Ezt, kérlek, könyörgök, add meg nekem.
Küzdök, epedek minden nap, szenvedek,
A súlyok, a terhek alatt.
Élem életem, szürke napokat elkergetem,
Színezem őket, elfogyott a szín,
Maradt csak egy, a fekete.
Hogy színezzek hát vele?
Nekem kell a vörös, a szerelem,
Ezzel teljesítem be az életem.
Kell még a sárga, a zöld, a kék,
És mindenfajta keverék.
Vagy eljössz újra, s átölelsz,
Meg lesz a boldogság, megkapom,
Nem csak egyetlen percre,
Hanem, talán örökre.