Félek.
Magától a félelem zsarnok képéttől,
Az üresség teljességétől.
Elragad a sötétség, nincs fény többé.
Látom álmaim foszlányait viszi a szél,
Repíti tova, ez már mások áhított,
Hőn vágyott kívánsága.
Egyedül leszek én Veled,
Te leszel a Szerelem, a fekete lángja életemnek.
A mostanit eloltod, feledteted,
Egy álom volt, s most már másé,
Te leszel a társa elhervadt életemnek,
Te leszel őre börtönömnek.
Ez lesz ez életem az álmaim nélkül,
Ez vár rám, ha mind beteljesületlen marad,
S a Félelem így magával ragad.
Feedek
- RSS 2.0
bejegyzések, kommentek - Atom
bejegyzések, kommentek
